Tizedik r�sz: Lesz�mol�s

Kagome-ek hamar oda�rtek. Val�j�ban nem volt messze a barlang, csak ha akad�lyozta �ket a Vad�sz… akit most Sesshoumaru lefoglalt. Yaken vezet�s�vel k�nnyen megtal�lt�k Inu Yash�t is.
„Siess�nk! A gyertya! Gyorsan f�jd el a gyerty�t!” Kagome odaszaladt �s elf�jta. Nem t�rt�nt semmi.
„A m�sikat is, gyorsan, miel�tt le�g!” ki�ltott�k k�rusban. Kagone elf�jta a m�sikat. Yaken k�zelebb ment, felugr�lt �s leoldotta Inu Yash�t. Kagome elkapta, hogy ne essen a padl�ra. A f�lv�r lassan kinyitotta a szemeit.
„Hol vagyok..? Mi t�rt�nt…?” Kagome l�gyan v�laszolt.
„Ez egy hossz� t�rt�net… �s most nincs id�nk elmondani.” Inu Yasha felt�p�szkodott. V�gig n�zett mag�n. Minden sebe begy�gyult. Ez sz�ks

 'e9ges volt a szertart�shoz, �gyhogy Yaken meggy�gy�totta. �jra er�snek �rezte mag�t.
„Aha, mindegy. Meg kell �lni valakit?” Kagome n�m�n b�lintott. Inu Yasha elvigyorodott, ak�rcsak a b�tyja. Ak�rmennyire ut�lj�k egym�st, le se tagadhatn�k, hogy testv�rek… „Nagyszer�. �gyis kezdtek elmacsk�sodni a tagjaim. A mi�rtekre r��r�nk miut�n elint�ztem.” Fogta a Tetsusaig�t �s elindult. M�g a h�ta m�g�tt visszaki�ltott a leesett �llal b�mul� Kagome-eknak. „Gyer�nk? Mire v�rtok? �pp ti mondt�tok, hogy sietn�nk kell nem?”

Sz�l s�v�t�se…egy k�k �s egy fekete folt cik�zik. K�zelednek. Csattan�s, ac�l hangja. Megfordulnak, �s �jra. Csattan�s. Sesshoumaru eltal�lta a Vad�szt, de az �gyesen egy�tt mozgott az �t�ssel , �gy a p�nc�lja erej�vel kiv�dhette. Mindketten gyorsan vagdalkoztak. A Vad�sz f�lre�t�tte Sesshoumaru �t�seit �s nem mozdult, Sesshoumau pedig �ltal�ban elker�lte a csap�sokat. De nem jutottak d�l�re.
Csattan�s.
A harc tov�bb folyt. Id�nk�nt egy-egy t�mad�s mell� ment, �s felt�pte a talajt, vagy kid�nt�tt egy f�t.
Sz�l s�v�t�se…egy k�k �s egy fekete folt… tal�lkoznak, de a csattan�s elmarad, majd k�t hatalmas puffan�s, amint mindketten belef�r�dnak a talajba. Sesshoumaru g�nyosan megsz�lalt.
„Ennyi lenne… a nagy Vad�sz…? T�nyleg csak egy unalmas kis senki vagy, m�g itt is.” A Vad�sz elvigyorodott.
„Igen? Akkor fejezz�k be a j�t�kot.” A csuklya lerobbant r�la �s alatta felt�nt a p�nc�l, teljes val�j�ban. A f�mes p�tr�szek  halv�nyan villogtak, mint valami sz�m�t�g�p kijelz�i. F�lelmetes l�tv�nyt ny�jtott. Idegen volt. Nem illett ide. De Sesshoumaru nem ijedt meg. Flegma mozdulatokkal f�lredobta a sz�rm�t, ami eddig a v�ll�t takarta.
„Ez csak akad�lyozna. Na gyere…” A vad�sz t�mad�sba lend�lt, de most eg�szen m�sk�pp harcolt. Hasonlatoss� v�lt Sasshoumaruhoz. A szellem most m�r nem tudott elhajolni, v�dekeznie kellett. K�t csap�st h�r�tott, majd a Vad�sz a leveg�b�l k�t l�bbal a feje fel� rep�lt, de Sesshoumaru keresztezte maga el�tt a kezeit �s kiv�dte. A vad�sz elrugaszkodott r�la �s egy p�rd�l�s ut�n egy energiag�mb�t k�ld�tt ellenfele fel�. Sesshoumaru elugrott, de a m�sodik eltal�lta. H�tr�bb cs�szott. Nevetve mondta.
„Igen! Igen!! Ez m�r valami!” �s ut�na ugro tt.
Teljesen kivetk�ztek magukb�l mind a ketten. Nem t�r�dtek a k�rnyezet�kkel. Csap�sok, robban�sok. Hol az egyik�k, hol a m�sikuk tal�lta el ellenfel�t, de fel sem vett�k az apr�bb s�r�l�seket.
Inu Yash��k �gy tal�ltak r�juk. Teljesen egym�sba gabalyodtak, alig lehetett k�vetni a mozdulataikat, �s az egybemos�dott foltok k�z�tt meg�llap�tani, hogy most melyik�j�k tal�lta el �ppen a m�sikat. Inu Yasha elmosolyodik.
„�rtem! Nagyszer�! Most egyetlen csap�ssal elint�zhetem mind kett�t.” Nem is v�r, hanem m�r emeli is a Tetsusaig�t, hogy haszn�lhassa a Sz�lv�g�t. De Kagome belecsimpaszkodik, hogy meg�ll�tsa.
„Ne, v�rj! Nem teheted!” A l�ny s�ly a nem fogta volna vissza, de a hangja igen. Meglepve n�zett r�.
„Mi�rt is nem eg�sz pontosan?”  Kagome bizonytalanul magyar�zni kezdte.
„Tudom, hogy neh�z lesz elhinni, de megmentette az �letemet. T�bbsz�r. Az �v�ket is.” Inu Yasha megd�bbenve b�mult Sango�kre.
„Mi van?! Most sz�rakoztok velem?”
„Nem. Ez igaz.” Mondta Miroku. Sango b�lintott.
„Hihetetlen, de igaz…” Inu Yasha leeresztette a kardot.
„Akkor most mi legyen?”
Hirtelen egy furcsa dolog t�rt�nt. Sesshoumaru a Vad�sz h�ta m�g� ker�lt, �tny�lt a honalja alatt �s lefogta. �gy szembeker�ltek Inu Yash��kkal. Sesshoumaru szeme �sszekapcsol�dott Inu�val… L�tta benne, hogy a t�bbiek igazat besz�lnek… �s l�tta, hogy mit kell most tennie. A t�bbiek d�bbenten n�zt�k, ahogy megsuhintja a Tetsusaig�t:
„Sz�lv�g�!” A t�mad�s telibe kapta a dulakod�kat. Sesshoumaru nem s

 'e9r�lt meg annyira, mert az el�tte �ll� Vad�sz eltakarta, de m�g�gy is t�bb m�tert rep�lt h�tra �s beszerzett egy- k�t apr�bb sebet. A Vad�sz �sszeesett. Kagomeek odaszaladtak Sesshoumaruhoz. Lassan felt�p�szkodott, a Tenseig�ra t�maszkodva. Az egyik l�ba kifordult, de semmi komolyabb baja nem t�rt�nt.
„iz�… ez nem volt rossz.” Mondta Miroku Sessnek.
„Nem gondoltam volna, hogy ilyen �nfel�ldoz� leszel…” er�s�tette meg Sango. Kagome r�mosolygott.
„Igen, ez lehet hogy most valaminek a kezdete. Inu Yasha…?” Sz�lalt meg. A f�lv�r duzzogva elfordult.
„�n akkor sem b�zom benne. N�lk�lem �gysem tudta volna elint�zni.” Majd hirtelen elakadt a hangja. „Iz�… sr�cok… gond van…” A t�bbiek meglepve fordultak meg.
„Mi va…” majd megl�tt �k. Sesshoumaru kuncogni kezdett.
„Igen… meglep�dtem volna, ha ennyivel meg�sszuk. Nem hi�ba olyan �ntelt.”
A Vad�sz fel�llt. Az arca d�h�sen eltorzult. Egy nagy darabon, ahol a Sz�lv�g� eltal�lta, lepattogzott a p�nc�l legfels� r�tege, �s el�bukkant az alatta l�v� r�sz. A homlokcsont egy darabja, alkotja a mellkasi r�szt… rajta egy f�lholddal… a v�gs� bizony�t�k, hogy a p�nc�lt Sesshoumaru csontv�z�b�l k�sz�tett�k.
„Rohad�kok… el�g volt… el�g…!!” ord�totta. „Elt�r�llek titeket a f�ld sz�n�r�l. V�gleg.” A f�lhold felizzott… Felvetette a szemeit az �gre… „Megid�zlek… �r v�ndora… temesd el ellens�geim! J�jj, �st�k�s!” Az energia, ami kirobbant bel�le, h�tra l�kte �ket…. Kicsit meg emelkedett �s h�rom m�ter magasan lebegett… K�r�l�tte vill�dzott a leveg�. Inu Yasha f�lt�p�szkodott �s megr�zta mag�t.
„Azt hiszem, most igaz�n f�lh�zott.” Morogta d�h�sen. „Kiny�rom.” De Kagome megint az �tj�ba �llt.
„V�rj…”
„Mi�rt, m�r megint?!”
„Figyelj…” Megfogott egy darab k�vet �s bedobta a Vad�sz k�zel�be. A k� egy villan�s alatt elp�rolgott… „L�tom az er�teret… Ezzel v�di mag�t, am�g el nem k�sz�l az id�z�ssel. Nem jutn�l el hozz�.”
„A fen�be… csak jutn�k el hozz�… a Tetsusaiga-val k�nnyed�n miszlikbe apr�tan�m!” Miroku elgondolkozva vakarta a fej�t.
„Valami er�teljes v�delemre lenne sz�ks�g�nk…” Sango b�lintott.
„De hol  tal�lunk olyat?” Kagome mosolygott. � m�r tudta a megold�st. Inu Yasha �s Sesshoumaru ott �llt egym�s mellett, s�rtetten elfordulva a m�sikt�l. �tkarolta Sangot �s Miroku-t.
„Figyeljetek… van egy tervem. Sz�pek �gy egy�tt, nem?” Mutatott a testv�r p�r fel�.
„Igen, de hogy j�n ez ide?” K�rdezte Sango, majd amikor Miroku kuncogni kezdett, neki is leesett. A nevet�sre Inu Yasha �s Sesshoumaru felkapta a fej�t, majd egym�sra n�ztek. Egyszerre fakadtak ki.
„Soha!”
„Nincs az a p�nz, hogy seg�tsek a sz�nalmas f�lv�rnek!”
„Nem is kellene a seg�ts�ged! Nincs r� sz�ks�gem!”
„Igen?! Akkor ugorj be. Sz�vesen megn�zn�m, ahogy cafatokra szaggat az er�t�r.”
„Csak ut�nad, b�tyus. Majd ha eljutott�l od�ig �s nem tudod meg�tni , akkor majd kacagok rajtad egy j�t!” Kagome k�z�j�k �llt.
„Na… fi�k…most az egyszer pr�b�ljatok meg egy�tt dolgozni… a kedvem�rt…?” n�zett r�juk angyali szemekkel. Mindkettej�knek elakadt a szava. Inu Yasha morogva elfordult. Nem lehetet kivenni a szavait, de val�sz�n�leg most kiv�telesen egyet�rtett Sessel, az emberekkel kapcsolatban. Sesshoumarunak pedig leesett az �lla �s egy pillanatig nagyon but�n n�zett. „Ismerj�tek be” folytatta Kagome. „Sesshoumarun�l a v�delem �s az �let kardja, a Tenseiga, Inu Yashan�l pedig a puszt�t�s fegyvere, a Tetsusaiga. Egy�tt kacagva elint�zn�tek. Naaa… olyan j� lenne…!” L�that�lag taktik�t v�ltoztatott. Teljesen elkerekedtek a szemei �s angyalian mosolygott. Miroku megb�kte Sangot.
„Te mi�rt nem tudsz n�ha ilyen lenni?”  e„Szeretn�d?” Vigyorgott r� Sango v�rszomjasan.
„ehe… tal�n m�gsem…” hagyta r�. Vigyorogva figyelt�k, ahogy a fiv�rek j�l fel�p�tett ment�lis v�delme semmi perc alatt felmorzsol�dik. Egyszerre s�hajtottak. Sesshoumaru lassan kezdte.
„Rendben. Vegy�l a h�tadra.” Inu Yasha megcs�v�lta fej�t.
„Nono. Nem �gy van az. Nekem er�sen le kell majd csapnom. Nem vihetlek.” Sesshoumaru megr�k�ny�d�tt.
„Micsoda…? Csak nem hiszed, hogy egy f�lv�r fog lovacsk�zni a h�tamon?! Nem �s nem! Nem tudtok olyan �rvet mondani, ami erre r� vesz. M�g ha az �letem m�lik rajta, akkor sem.”

„Legal�bb ne mozogj annyira. Nyomod a v�llamat.”
„Fogd be. Azt hiszed, olyan k�nyelmes j�rm� vagy?”
„Le lehet sz�llni, ha nem tetszik.” Ka gome k�zbev�gott.
„Jaj, hagyj�tok m�r abba. Nincs erre id�. Induljatok m�r”
„Ok�. Gyia paci!” Ki�ltotta Inu Yasha. Sesshoumaru morogva megindult. Az els� f�n�l Inu Yasha lefejelt egy �gat. „A�! Ezt direkt csin�ltad, mi?!” Sesshoumaru vigyorogva v�laszolt.
„Kapaszkodj. Elengedem a l�bad. Kell a kezem, hogy foghassam Tenseig�t.”
„Mi…? Ha �n fogom a Tetsusaig�t, akkor mivel kapaszkodjak?! V�rj, ne enge…”
Elbotlottak �s gurultak p�r l�p�st. Miroku �s Sango �sszen�ztek.
„Pedig m�r lend�letben voltak.”

A m�sodik pr�b�lkoz�s m�r jobban siker�lt. Majdnem az er�t�rig eljutottak.

Harmadszorra viszont r�j�ttek, hogy ha egy �vvel r�k�tik Inu Yash�t Sesshoumaru h�t�ra, sokkal biztosabban haladhatnak. Eljutottak az  er�t�rig. Sessy el�kapta a kardj�t �s maga el�tt tartva, lend�letet sem vesz�tve behatoltak. Majd a Tetsusaiga egyetlen csap�s�val lecsapt�k a Vad�szt… de a kard nem v�gta �t… a p�nc�l m�g mindig tartott. Belecsap�dott a talajba �s k�h�gve felt�p�szkodott. A p�nc�l teljesen �sszet�rt. A p�t r�szek lepattantak �s sisteregve elolvadtak.
„M�g nem v�gezt�nk… M�g tal�l… Mi.. mi t�rt�nik..? �����������raaargggghh!”

A vad�sz �sszeg�rnyedt. Sikoltozni kezdett. A p�nc�l sz�tt�pte… a darabok lepattantak �s let�pt�k a b�r�t, lemart�k a h�s�t, eg�szen a csontj�ig…belet�ptek a csontokba is. Az arc�r�l is leolvadt a b�r �s a h�s �s el�bukkant a kopony�ja… a sikoltoz�s elhalt… m�r csak a test vonaglott… a p�nc�l darabk�i lassan beleett�k magukat a csontjaiba… A leveg�t bet�lt�tte az �gett h�s �mely�t� szaga, a vonagl� test f�st�lg�tt… v�g�l abbamaradt minden mozg�s. Sesshoumaru elvigyorodott.
„H�t �gy v�gezted. Milyen kellemetlen.” Inu Yasha k�zbesz�lt…
„V�rj…M�g nincs v�gezte… �reztem a kardon kereszt�l… elt�rtem bel�l valamit, amit�l kiszabadult…” Mintegy a szavai al�t�maszt�sak�nt a csontv�z alakulni kezdett…  megn�tt, recsegve ropogva deform�l�dtak a tagjai… elg�rb�lt a gerince, megny�ltak a kezei, a szembefordul� h�velykujj elt�nt, viszont karmok jelentek meg az ujjak v�g�n, a kopony�ja megny�lt, a fogai eltorzultak… majd fel�llt puszta v�z… egy �tv�ltozott kutyaszellem csontjai… Megr�zta mag�t, mintha �lne, azt�n k�rbe n�zett… Valami hi�nyzott… nem csak a csont �s a h�s… az �rtelem. Sesshoumaru elkacagta mag�t.
„Mi van, Vad�sz? V�g�l elnyelt a hatalmam? Az �n csontjaimb�l kov�csolt�l p�nc�lt, �s ez lett a veszted! Milyen ironikus… De meg kell hogy mondjam, j�l esik. Nagyon j�l esik. �lljatok f�lre.” Mondta hirtelen kem�ny hangon. A t�bbiek csod�lkozva n�ztek r�. Kagome megsz�lalt:
„De…”
„Ez az �n �gyem. Most megfizetek neki.” V�gott k�zbe el lentmond�st nem t�r� hangon Sessy. Inu Yasha, r�t�maszkodott a Tetsusaig�ra �s egy nagyot s�hajtott.
„Rendben. Nyirasd ki magad, ha tetszik, egy ujjamat sem fogom mozd�tani.” Sesshoumaru nem v�laszolt. Megindult a csontv�z fel�. Nekifutott �s elrugaszkodott egy f�r�l, �s a leveg�ben �tv�ltozott. Kagome leesett �llal figyelte, ahogy az egyik hatalmas test a m�siknak �tk�zik. Itt most m�r nem voltak tr�kk�k. Sesshoumaru is elvesztette a fej�t. K�t d�h�dt �llat merta egym�st, ahogy �rte. Nem v�dekeztek. Minden harap�s, minden csap�s tal�lt. Csont t�rt, h�s szakadt, Sesshoumaru v�re megfestette az ellenfel�t is… Kagome eltakarta a szem�t. Miroku �sszeh�zta mag�t. Sango nekit�maszkodott a f�nak. Inu Yasha komor arccal figyelte a k�zdelmet… nem lehetett l�tni, hogyan �rez… de a szem�ben tal�n€ 5 Kagome egy pillanatra mintha b�szkes�get l�tott volna a szem�ben. Ezt meger�s�tett�k a halk, suttog� szavak, amiket csak � hallott a nagy zajban, mert k�zel �llt.
„Most l�tom el�sz�r k�zdeni… de.. mi�rt?” Ez a k�rd�s az � fej�ben is megfordult. Sesshoumaru mindig eleg�ns volt, rezzen�stelen arccal harcolt, �s amint rosszul alakultak a dolgok, k�nnyed�n megl�pett… De most, teljesen kivetk�z�tt mag�b�l. Amikor � �t�tt, akkor is sebet szerzett, mert az elt�r� csontok csonkjai felsebezt�k… �s m�gis, tov�bb harcolt. Egy rosszul siker�lt csap�s ut�n az elt�rt borda egy nagyobb szil�nkja �tsz�rta a mancs�t, megbotlott �s a f�ldre ker�lt, ellenfele al�. A sz�rny �llkapcsa v�szesen k�zeledett Sessy tork�hoz. Kagome felsikoltott.
„Inu…!” Inu Yasha nem mozdu lt, csak n�m�n meredt el�re.
Sesshoumaru vicsorogva n�zett szembe a k�zeled� harap�ssal… semmily�t nem tudta mozd�tani, a sz�rny a f�ldh�z sz�gezte. De egy �rj�ng� szellemet nem lehet meg�ll�tani… elhajtotta a fej�t �s beharapott a sz�rny sz�j�ba… �rezte, ahogy a fogak bele v�jnak a fej�be, �s a v�re a szem�be folyik… de a f�jdalomt�l csak m�g jobban �sszeszor�totta a fogait �s kir�ntotta a fej�t a satub�l… let�pte a sz�rny �lkapcs�t. Inu Yasha elvigyorodott. Kagome meg mert volna r� esk�dni, hogy most drukkol Sesshoumarunak…
Sesshoumaru nem �llt meg. Belefejelt a sz�rny bamba fej�be. Egy hatalmas roppan�s hallatszott, de nem lehetett l�tni, kinek is roppant el a kopony�ja…de nem is sz�m�tott. Sesshoumatu ell�kte a csontv�zat �s felt�p�szkodott. Morgott, ak�r egy