Az elrejtett szerelem felismer�se

2. r�sz: Inuyasha �lma

Inuyasha egy gy�ny�r� r�ten tal�lta mag�t. A madarak daloltak, a vir�gok meg b�d�t� illatot �raztottak magukb�l. Inuyasha s�t�lt �s k�zben a t�jban gy�ny�rk�d�tt. Nem messze megpillantott egy gy�ny�r� v�zes�st. A v�z krist�lytiszt�n csillogott, ahogyan a nap sugarai megt�rtek rajta. Inuyasha mik�zben szinte beleszeretett a t�jba hirtelen valami mocorg�st hallott az egyik bokor csoport ir�ny�b�l. Maga se tudta mi�rt, de felugrott egy f�ra, ahonnan az eg�sz ter�letet be lehetett l�tni, de �t nem l�thatta senki. A bokrok m�g�l nem m�s, mint Kagome l�pett ki. „Vajon mit keres itt?” gondolta Inuyasha.

-         �, milyen gy�ny�r� egy hely! Szinte mes�be ill� – miut�n k�r�ln�zett �s �gy v�lte, hogy nem l�tja senki elkezdett vetk�zni. Lassan leker�lt r�la az egyenruha, majd a feh�rnem� is, �s �gy �llt a t� mellett, ahogy Isten megteremtette.

Inuyasha f�lig v�r�sen �s kikerekedett szemekkel figyelte a l�nyt. El akarta ford�tani a fej�t, de valami titokzatos er� nem engedte neki. „Jaj, de gy�ny�r�, nem is lehet haland�, hanem egy angyal.”

         Kagome kij�tt a partra �s megt�r�lk�z�tt, majd lassan fel�lt�z�tt. Inuyasha k�zben leugrott a f�r�l �s k�zelebb ment a l�nyhoz, akin m�g csak a szokny�ja volt. Kagome hirtelen megfordult �s szembe tal�lta mag�t Inuyashaval. Kagome m�r �ppen sik�tani akart mikor a fi� hirtelen megcs�kolta. A l�ny nem nagyon ellenkezett, ink�bb �lvezte a cs�kot. Mikor sz�tv�ltak Kagome folyamatosan Inuyasha nev�t ism�telgette.

         Inuyasha arra �bredt, hogy valaki l�kd�si.

-         Inuyasha �bredj!

-         Ki, mi, hol? Kagome?

-         Nem, kedves bar�tom, nem Kagome vagyok, hanem Miroku. A l�nyok elmente f�r�dni, am�g te alszol. Csak el�g furcs�n viselkedt�l: �lland�an elpirult�l, �s �rdekes dolgokat motyogt�l. Egy�bk�nt is mib�l gondoltad, hogy Kagome vagyok? Csak nem vele �lmodt�l? – a szerzetes arc�n egy hatalmas vigyor jelent meg.

-         Miroku mit k�pzelsz r�lam? – Inuyasha d�h�ng�tt de k�zben el is pirult.

-         Inuyasha nyugodj meg! Nem b�n az, ha �lmodozol a n�kr�l. De mond el, hogy pontosan mi is t�rt�nt veled az �lmok vil�g�ban! – Inuyasha mindent elmes�lt Mirokunak.

-         �, �n ostoba! K�rlek, ne haragudj r�m!

-         Na de mi�rt haragudn�k?

-         Jaj, Inuyasha, he most nem �bresztettelek volna fel, akkor tal�n m�s is t�rt�nhetett volna k�zted �s Kagome k�z�tt. – Miroku egy hatalmas vigyort engedett meg mag�nak.

-         Miroku mit k�pzelsz te r�lam, �n nem vagyok olyan, mint te, vagy Kouga! Nem akarok semmi olyat Kagom�t�l, ne is besz�lj�nk r�la t�bbet �s k�rlek a l�nyoknak egy sz�t se err�l. Ez egy�bk�nt is csak egy buta �lom volt.

-         Inuyasha! Nem tudtad, hogy az �lmok azt mutatj�k, amit igaz�n szeretn�nk?

-         Ez nem igaz �n nem �rzek semmit Kagome ir�nt! „Vagy tal�n m�gis?”

Folytat�sa k�vetkezik…